Apr 2007

wanted!

Ez most nem vicc, emberek: 72 pines 36 bites (paritásos) RAM modulokat keresek, akár 1Mb-ost is! Lelőhely info is jöhet.

|

Ma Szeged felé vettem az irányt, lévén családi rendezvények lesznek, és a család bizony keményebb dolog mint mondjuk egy falka állig felvegyverkezett rendőrbarom. A BKV egyik szarszagú járatán a nyugati pu. felé zötykölődve jutott eszembe, hogy a bluetooth adapteremet sikerült otthonfelejtenem, tehát a vonaton netezés ezúttal kizárva (arról már írtam korábban, hogy az egyetlen civilizált módja a Magyar Államvasutak személyszállítási szolgáltatásainak kihasználására, ha a restaurant szerelvényben sörözik az ember). Így hát meg kellett elégednem a 80 gigás vinyón lévő anyagok cseszegetésével. Szerencsére régi archív anyagok között ráleltem néhány - 1995 környékéről származó - Terror News-ból kimentett txt-re. Szebb és boldogabb idők voltak azok: az volt talán az utolsó korszak, amikor még valóban élvezet volt számítógépet használni. Ha belegondolok, elvileg talán nem is volt olyan régen, mégis egy teljesen más világ alakult ki a szemünk előtt. Ki tudja ma már, hogy mi az az ARJ.EXE? Ma már csak a RAR tömörítőt ismeri mindenki, de azt is csak a warez scene használja store üzemmódban ráadásul, a DVD-k miatt...

Lószar van itt, ez az egész már kurvára undorító. Valahol útközben az egész számítástechnika elvesztette az eszenciáját,
tudományból, vagy hobbiból egy mindennapos eszközzé vált - önmagában hordozott élvezeti értéke immár nulla. Jó meg szép egy ilyen iBook, de sokkal idegenebb mint egy bézs színű XT-s ház aminek az oldalát végigsímítva egy nagy vörös kapcsolót átkattintva (TAK hangeffekt!) futurisztikus hangok kíséretében elindítom a 12 Mhz-es 286-ost. Ma már nincs az a dilemma, hogy a 20 Mb-os harddiskre vajon a Monkey Island 1-et, vagy a használhatatlan-de-jó-játék Windowst másoljam fel floppyról. Nincsenek többé CGA emulátorhoz hasonló programok. Nem ír senki olyan lemezujságot, aminél ki kell választani hogy az 50 videokártya közül melyik áll a legközelebb az enyémhez (és ez már persze óriási ugrás években is, VGA! "Szabvány"!). Már nem 437-es (CWI) kódlappal írnak magyar szöveget, valami homebrew ékezetesítő programmal (a csúcs iconv bele is döglik az ilyenekbe, mert a marha képtelen ISO 8859-2-nek megfelelő karaktereket találni). DISPLAY.SYS? EGA.CPI? MODE.EXE? Ugyan. Ezek az MS szarok mind a konvencionális memóriába ömlenek bele, fúj gusztustalan teszedle!

Egyáltalán, amilyen ütemben felgyorsult a kommunikáció, olyan mértékben ömlött bele a fos. A net legnagyobb része olvashatatlan és értékelhetetlen. A kommunikáció már nem a hozzáértő, egyes emberek vagy csoportok közötti szinte kézzelfoghatóan közeli és bennsőséges fórúma, hanem maga a világ e térbe vetülő mételyes árnyéka.

Senki sem a 14.4-es modemek "összefütyülését" (nevezzük most népies nevén a handshakinget) érti ma már a hálózathoz csatlakozáson, és már régen nem művészi ANSI grafikák és animációk között válogatunk a menüpontok, vagy a 8.3 hosszúságú filenevek között (érdekes, ez mindenre elég volt). A FIDOnet már akkor a végét járta, amikor végre megszerezhettem az első modememet a 386-os gépembe (igen, végre saját Doom gép - oh, a régi doompartik - de persze csak alacsony felbontásban!). Igen, mint akkoriban minden mást, így a BBS-ek világát is egy korszakkal később kezdhettem megismerni (de persze végül az Electric Ladyland BBS segítségével én is point lehettem); mindig mindenből egy generációval kisebb volt nekem, mint az elfogadott minimum, de ez a soros és párhuzamos portos copypartyk (FastLynx!) lassú és kényelmes világában a feelinget tekintve egyáltalán nem számított.

Ma viszont gyerekek, ma fasz van.


|

linux in da enterspájz

... meg a kis faszomat. Itt van ez a fasza kettőponthatos kernel amiről a világ összes huppere nyálcsorgatva üvöltözik hogy milyen stabil, enterprise-ready, etc. Csak olyankor, amikor egy - akár virtuális - netdevice-t nem enged lezárni ez a hugykernel, mert:

unregister_netdevice: waiting for eth0 to become free. Usage count = 1

olyankor nem őszinte a mosolyom. Ez egyébként a google szerint (amellett, hogy elég elterjedt) az IPv6 miatt van.

2007.


Egyébként laptopon is menetrendszerűen láttam már, amint a linux foga
tőből tört bele az ezeréves PCMCIA szabványba. Mert a suspend ilyen extra dolog arrafelé. Ilyen állapotban egyébként a következőkre válik alkalmatlanná a kompjúter:

- hálózati forgalomra (nyilván)
- új device-t megnyitni
- hálózati konfigurálásra
- rmmod
- reboot

Ezutobbi négybe ugyanis
úgy beleáll, mint a szög. És hogy lehetne mégis rebootolni ezt a ganédombot? Mert mondjuk remote éles szerveren adja elő? Így:
echo b > /proc/sysrq-trigger

Komoly.

P.s.: természetesen mindig ilyenkor ugrik neki ez a szar fsck-zni a 200 napja nem ellenőrzött fél terás, ezermillió filet tartalmazó ext3-as (journaling!) filerendszert.



|

eCall, ami nálunk nem lesz



Az EU 2005-ben elfogadta az eSafety irányzaton belüli eCall projectet, és 2009-re már teljeskörű használatát tűzte ki. Az eCall egy járműbe épített GSM+GPS (Galileo) kommunikációs eszköz, ami akkor lép - automatikusan vagy manuálisan - életbe, amikor az user az autójával befordul egy árokba, vagy amikor egy kamion áldásos közreműködésével kirepül az autópályáról kétszázötven kilóméteres sebességgel. Még a vezető vastagbele elő se tekergőzött, de ezalatt a 2-10 másodperc alatt a legközelebbi Public Service Answering Point (PSAP) már pontos információkkal rendelkezik a baleset helyéről, és a balesetett szenvedett jármű, vagy járművek tipusairól. Az ezt követő 10 másodpercen belül az operátor voice kapcsolatba lép a jármű vezetőjével, már ha az eszméleténél van, majd kiválasztja a legközelebbi mentőállomást, és a gyors de teljeskörű eligazítást követően már indulhat is menteni mindenki aki csak él és mozog.

A field-en kívül kevesen tudják, de Magyarország cakumpakk kijelentette, hogy -
gyakorlatilag az összes többi európai állammal ellentétben - ezt nem fogja bevezetni! Erre nem költünk. Na persze a foci EB-t könnyebben rommá-porrá lehetett volna lopni...

A média ezekről persze az égvilágon semmi sem tálal. Ja, és az illetékes EU biztos többmillió eurós bírságot fog kiszabni az országra.


|


Erre a "csomagkezelőre" megy a hype?


|

debian

Ajj bazmeg, időröl-időre muszáj néha ilyet is csinálnom. Mert ugye az user szól hogy kell neki egy linux, és legyen debian, de tulajdonképp bármi jó. Namost linuxból egyetlen működőképes distro sincs, tehát jobb híjján azt kap amit kér, én nem fogom a számat tépni ilyen hótszar picsa faszságok miatt. Namost ez minden alkalommal óriási kálvária számomra, mert amúgy OSX, FreeBSD, OSF/1, és hasonló jól működő rendszereket használok tehát az hogy ezek után egy ilyen fostaligába kell hogy merüljek könyékig, ez kihoz a béketűrésből.

(Megj.: a másik requested alternatíva ubuntu lett volna.
Absolutely no fucking way!)

De ez egy szar még mindig. Odabasztak mellé még egy install DVD-t is, felpakolom, etch, kitérdekel. Egyébként ez a kurva installer, ennek egy ASCII text oldal (panel) kiszámolása 2 másodperc egy 600Mhz-es gépen. Partíciók létrehozásánál (enter enter enter...) a legviccesebb. Ja, és minden további nélkül rá lehet bökni egy entert egy separatorra, ami - a bravúr! - egy töküres selection. Ez megint újrarajzolja az egészet. 2007.

Mindegy, fentvan. Na akkor egy 2.4-es kernelt ide, az RS-485 kártya drivere miatt. Ja hogy az már opcióként sincs?! Kurva anyád. Debian 3.0 csak elvétve akad a mirrorokon (minek is bazmeg), 3.0r1-et csak egyet találtam, és ott is milyen architektúrák voltak kizárólag? Alpha, hppa. Jólvan bazmeg, még jó hogy végre ott egy 3.0r0 is mellette. Komplett.

Netinst letölt, kiír. Base system telepítésekor beszól, hogy nincs /usr/lib/mittoménmi/etch (3.0! etch!). O RLY?
Faszán megtervezhették ezt is. Végső megoldás: teljes cd1...

Agyfasz.


|

Content-Type: text/plain; charset=euc-jp

Dokumentálunk és szakértünk.

Subject: [Wikihu-l] Wikipedia Útjelzőtábla Harmadik évfolyam 14 szám 2007 április és Harmadik évfolyam 15 szám 2007 április 9

TARTALOM

Ime, az  宵穰jelz将ヨt将。bla Harmadik 将アvfolyam 14.  将アs 15. sz将。mainak tartalma.
 
A ford将ソt将。sok ill kivonatok a "User:LouisBB/宵穰jelz将ヨt将。bla2007" Wikipedia oldalon fognak megjelenni.
 
宵臈v Louis 
 
 
Wikipedia 宵穰jelz将ヨt将。bla Harmadik 将アvfolyam 14 sz将。m 2007 将。prilis 2
 
 
TARTALOM
 
1. Egy v将アlem将アnykutat将。s szerint a k将アrdezettek 46%-a a Wikipedi将。t megb将ソzhat将ムnak tal将。lja
2. Egy biogr将。fiai t将アved将アs a Wikip将アdi将。n ism将アtelten figyelmet kelt
...

|

FPS

First Person Shooter. Bár egyébként a Thief-szerű sneaker játékokat szeretem (esetleg Hitman), második világháborús FPS-ekkel is szívesen játszok. Ilyen például az Enemy Territory, illetve elődje a Return To Castle Wolfenstein. Ha jól emlékszek az ET miatt vettem az 500Mhz-es K6 helyett egy 1Ghz-es Athlont, ez nem mellékes. Az RTCW ugyanis gyengébb gépen is jól elfutott, míg az ET-nek semmilyen hardver nem elég (értve ezalatt az 1Ghz-es G4-et), bár látvány tekintetében nulla újat tudott mutatni. Természetesen a TrueCombat:Elite nevű modja is hasonlóan szarul lett megírva, így szinte játszahatatlan.

De ezt már megszoktam.

Amellett, hogy a jó kis nácis WW2 environment helyett szar, semmitmondó specops-terrorist felállást írtak bele (pfej), a legdurvább mégis az ahogy a kis linux'erek gecire örülnek hogy végre egy
használható játék is készült a szaros OS-ükre, és efelett érzett örömükben belerakják a nevükbe hogy "gentoo" vagy "debian". Hát bazmeg ettől tényleg hülyét kapok, nem is játszok azóta vele.

Apropó, mondjatok egy FPS-t amiben a Wehrmacht színeiben lehet harcolni. Oroszok, amcsik, angolok undorítóak.


|

gpl rovat

munin = 0x00000000

"Crossplatform" buildscriptek.
bash-2.05a$ make
Make: Makefile: Must be a separator on line 243. Stop.

A tapasztalt egyorrú ebből már ki tudja olvasni hogy linuxonly programról van szó.

bash-2.05a$ grep getent Makefile.config
GETENT = $(shell which getent || which true 2>/dev/null)
bash-2.05a$ gmake install-node install-node-plugins
/bin/sh: no: not found
echo Group munin nonexistant. Create the group and retry; exit 2

"Crossplatform" pluginek
bash-2.05a# pwd
/usr/local/munin/lib/plugins
bash-2.05a# ./ps_
count.value ./ps_: no: not found
0
bash-2.05a# ./df
df: illegal option -- l
usage: df [-Peikn] [-t fstype] [file | file_system ...]
bash-2.05a# ./pop_stats
logon.value U
bash-2.05a# ./apache_accesses
accesses80.value U
bash-2.05a# ./apache_processes
busy80.value U
idle80.value U

That's just fucking great.

|

"magyar" wikipedia strikes back

Szeretném ismételten felhívni a figyelmet arra, micsoda nagyszerű dolog ez a magyar wikipedia. Itt van például a következő változtatásom:



Ezt egy
"Data Destroyer" nevű, Izraelt és egyéb csodás országokat megjárt user - aki a lapja szerint a névtelenség ellen van, egy "rv" komment kiséretében volt szíves azonnal reverzelni.


Elismerésül Data Destroyer-nak a wikipédia cikkeinek önzetelen bővítéséért és a nagyszámú szerkesztésért, a "wikipédia közösségé"-nek egy tagja: Immanuel (Réka)
(újbeszél, duplabeszél, amúgy beszédes a csillag, bár ez a forgás valami modernizáció szülötte lehet - Gabucino)


Emberek, ez a wikipedia maga a csoda, már amennyire a cionizmus az.

UPDATE: ezek a lúzerek külön szekcióban foglalkoznak velem. Jól megtárgyalnak, és ezt mind full komolyan. Nagyjából a 90-es évek végi IRC war-ok opjaira emlékeztet ez, röhögjetek ti is. Én már meguntam az IP címek közötti váltogatást. (igen, ők tényleg komolyan gondolják hogy IP bannal ki lehet ma zárni embereket. Dráma!)

UPDATE#2: az IP ban és az adminfórum után azt hittem nem jöhet röhejesebb, de ezek a wikipédiás arcok tényleg azt hiszik, hogy román IP címekről indított HTTP request flooddal le lehet DoS-olni gigabiten ülő és Tru64-et futtató Alpha szervereket.


Ezt egy kedves, ám fixációs wikipedia szerkesztőtől kaptam.



|

Wikipedia at large.

|